Az elmúlt napokban ismét média figyelem irányult Alekszandr Duginra, akinek lánya Darja Dugina – vélhetően egy politikai merénylet áldozata lett. Darja Dugina azután halt meg augusztus 20-án, hogy egy robbanás után lángokba borult autója. Az alábbi elemzés apja munkásságát tekinti át röviden. Alekszander Dugin, filozófus, tanár, gondolkodó. Nevezik még Vlagyimir Putyin, orosz elnök szürke eminenciásánakContinue reading “A 21. század Raszputyinja?”
Szerző archív bejegyzése:szabolcsveres
Taskenti Nyilatkozat. Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán háromoldalú csúcstalálkozója
2022. augusztus 2-án Taskent adott otthont Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán külügy, kereskedelmi és gazdasági minisztereinek első találkozójának. A most életre hívott együttműködés egy teljesen új kezdeményezés Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán között, melynek célja a három ország külpolitikai és regionális kérdéseinek a megvitatása és az országok közötti gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A találkozó logikus folytatásaContinue reading “Taskenti Nyilatkozat. Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán háromoldalú csúcstalálkozója“
Bővítés előtt a Sanghaji Együttműködés? A taskenti külügyminiszteri találkozó részletei
2022. július 27-28-án Taskentben rendezték meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Külügyminiszteri Tanácsának ülését. A találkozót 2022-ben a szervezet soros elnöki tisztjét betöltő Üzbegisztán hívta össze, amelyen részt vett a szervezet mind a nyolc tagállamának[1] – Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – külügyminisztere. A találkozó előfutára volt a szeptemberben, az üzbegisztániContinue reading “Bővítés előtt a Sanghaji Együttműködés? A taskenti külügyminiszteri találkozó részletei“
Eurázsia Központ Elemzések 2022/29. – Kazahsztán helyzete az alkotmányreform után
Szerző: Veres Szabolcs Absztrakt A Kazahsztánban végrehajtott alkotmányreformról szóló népszavazást néhány hónappal az év eleji zavargásokat követően írták ki. A január eleji tüntetések ― amelyek az üzemanyagárak emelkedése miatti békés tiltakozásnak indultak ― Almatit, Kazahsztán legnagyobb városát is rövid időn belül elérték, és hamar a kazah gazdasági és politikai helyzet elleni tömeges demonstrációkká váltak. AContinue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/29. – Kazahsztán helyzete az alkotmányreform után“
Eurázsia Központ Elemzések 2022/25. – Prioritások az Új Üzbegisztán 2022-2026 Fejlesztési Stratégiában
Szerző: Veres Szabolcs Absztrakt 2022. január 28-án fogadták el Üzbegisztán új fejlesztési stratégiáját, amely a következő öt évre meghatározza az üzbég gazdaság fejlődést. A gazdaságfejlesztési stratégiai dokumentum hét kiemelt területet fed le. Az elképzelések szerint az új Fejlesztési Stratégia Üzbegisztánt a korábban megkezdett reformokra építve kívánja a közepes jövedelmű országok (lásd IMF definíciót) élvonalába felzárkóztatni,Continue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/25. – Prioritások az Új Üzbegisztán 2022-2026 Fejlesztési Stratégiában”
Nyugtalan Közép-Ázsia
A február vége óta tartó ukrán–orosz háború és az Európát érintő energia válság áll szinte minden hírfolyam középpontjában. Ezen események mellett pedig csak elvétve vagy egyáltalán nem találkozunk a világ és Eurázsia más térségeiből érkező hírekkel, noha Közép-Ázsiában is jelentős események zajlanak jelenleg, amelyek geopolitikai, világgazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Vlagyimir Putyin orosz elnök a február 24-iContinue reading “Nyugtalan Közép-Ázsia”
Kőolaj és szankciók
Az Európai Unió Oroszország ukrajnai inváziót követően a május végén meghozott hatodik szankciós csomagjával betiltotta az orosz kőolaj- és kőolajtermékek importjának nagy részét. A szankciós csomag értelmében a tengeren keresztül történő nyersolaj behozatalának tilalma hat hónapon, a tengeri finomított kőolajtermékek esetében pedig nyolc hónapon belül lép életbe. Ugyanakkor a csomag nem tartalmazza a kelet-európai ésContinue reading “Kőolaj és szankciók”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. – A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete
A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően a közép-ázsiai országoknak számos politikai és gazdasági kérdéssel kellett szembenézniük. A legmeghatározóbb problémák egyike a függetlenné vált államok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán) energiaszektorának az önállóvá válása és a közép-ázsiai országok energiapolitikájának jövője volt. A 2000 évek elmaradottsága, a népességnövekedés, a téli hónapok megnövekedett energiaigénye, valamint a gazdaságok növekvőContinue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. – A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete”
A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában
A jelenleg kialakult geopolitikai helyzetben (afganisztáni helyzet és az orosz-ukrán háború) miatt az egész világnak példátlan biztonsági kihívásokkal kell szembesülnie. A világ geopolitikai átrendeződése, a növekvő energiaárak és a változó világgazdasági dinamika mellett kiemelten fontos a jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három közép-ázsiai országot (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán) érintő munkakörútjaContinue reading “A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/8. – A Kaszpi-tengeri energiahordozók jelentőségéről az orosz-ukrán háború fényében
A Kaszpi-tenger térsége a világ egyik legrégebbi olajtermelő területe, amely folyamatosan bővül és a globális energiahordozók kitermelésének egyre fontosabb forrása. A terület jelentős kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik mind a Kaszpi-tenger partmenti lelőhelyein, mind pedig annak medencéjében található szárazföldi lelőhelyeken. A Kaszpi-tengeri országok azon képessége, hogy nagyobb mennyiségű kőolajat és földgázt exportáljanak, attól függ, hogy milyenContinue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/8. – A Kaszpi-tengeri energiahordozók jelentőségéről az orosz-ukrán háború fényében”