2024. december 1-jén a kínai Chengdu városában került sor a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – és Kína külügyminisztereinek ötödik találkozójára. A Wang Yi kínai külügyminiszter által vezetett megbeszélések kiemelt témája a Kína és a közép-ázsiai régió országai közötti növekvő – és már most is jelentős – kereskedelmi partnerség volt, melynek keretébenBővebben: „Közép-Ázsia–Kína külügyminiszteri találkozó Chengduban: cél a kapcsolatok megerősítése”
Szerző archív bejegyzése:szabolcsveres
Egy fontos partnerség folytatása. Kazah-magyar találkozó Budapesten
A külkapcsolatok (gazdasági, politikai, diplomáciai, stb.) alakulása szempontjából kiemelt jelentősége van minden állam politikájában a közép- vagy hosszú távú terveknek, stratégiáknak, amelyek segítségével képes bővíteni, diverzifikálni saját, nemzetközi hálózatát, és ezáltal új kapcsolatok kialakítására is szert tehet, amelyek elősegíthetik az adott ország gazdasági diverzifikációját. Magyarország azon európai országok egyike, aki már régóta ezekre a célokraBővebben: „Egy fontos partnerség folytatása. Kazah-magyar találkozó Budapesten”
Periférikus vagy központi szerep várhat Közép-Ázsiára? Az új amerikai kormányzat külpolitikájának lehetséges közép-ázsiai mozgásai
Miután eldől, hogy 2025 januárjától az Egyesült Államok következő elnöke újra Donald Trump lesz felvetődik a kérdés, hogy Washington a jövőben milyen külpolitikai prioritásokat fog előtérbe helyezni, valamint mi befolyásolhatja a második Trump adminisztráció közép-ázsiai külpolitikáját. Közép-Ázsia hagyományosan nem volt és jelenleg sem az amerikai külpolitika kiemelt prioritása, azonban ez a helyzet akár változhat isBővebben: „Periférikus vagy központi szerep várhat Közép-Ázsiára? Az új amerikai kormányzat külpolitikájának lehetséges közép-ázsiai mozgásai”
Hangsúly a tudás alapú gazdaságon. A Türk Államok Szervezetének biskeki csúcstalálkozója
Kirgizisztán fővárosa, Biskek adott otthont a Türk Államok Szervezetének (angolul: Organization of Turkic States) 11. csúcstalálkozójának. A biskeki esemény során, amelynek témája „A türk világ megerősítése: Gazdasági integráció, fenntartható fejlődés, digitális jövő és biztonság mindenkinek” volt, a szervezet mindegyik tagországának államfője és a megfigyelő országok vezetői is jelen voltak. A találkozón több kulcsfontosságú határozat aláírásaBővebben: „Hangsúly a tudás alapú gazdaságon. A Türk Államok Szervezetének biskeki csúcstalálkozója”
Cél a ritkaföldfémek kitermelésében és atomerőmű építésében történő részvétel
2024. november 5-én az Elysée-palotában tartott megbeszélést Franciaország és Kazahsztán elnöke Emmanuel Macron és Kasszim-Zsomart Tokajev, aki hivatalos látogatásra érkezett Párizsba. Amellett, hogy a két elnök a Franciaország és Kazahsztán közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről folytatott tárgyalásokat, Tokajev elnök párizsi látogatásának egyéb céljai is voltak. Franciaország volt az egyik első nyugati ország, amely elismerteBővebben: „Cél a ritkaföldfémek kitermelésében és atomerőmű építésében történő részvétel”
Űrtechnológiától a kereskedelemig. Kazahsztán lett Mongólia elsőszámú stratégiai partnere Közép-Ázsiában
Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök 2024. október 28 és 29 között hivatalos látogatást tett Mongóliába, melynek elsődleges célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítése volt. A találkozó során a kazah államfő megbeszéléseket folytatott Ukhnaagyin Khurelsukh mongol elnökkel és Dashzegviyin Amarbayasgalan mongol Nagy Állami Khural elnökkel és Luvsannamsrayn Oyuun-Erdene miniszterelnökkel is. Emellett Tokajev elnök ulánbátori látogatásaBővebben: „Űrtechnológiától a kereskedelemig. Kazahsztán lett Mongólia elsőszámú stratégiai partnere Közép-Ázsiában”
A BRICS találkozó közép-ázsiai tanulságai
Ha a legutóbbi találkozót távolról nézzük a Globális Dél vezette BRICS a bővülés útjára lépett. Egyre több ország támogatja a csoport azon küldetését az olyan alternatív gazdasági intézmények/intézményrendszerek kiépítésére, amelyek reprezentatívabbak, demokratikusabb működésre helyezik a hangsúlyt és nem a nyugati hatalmak által uralnak. Az elmúlt napokban a BRICS platform kazanyi ülése, amely Brazíliát, Oroszországot, Indiát,Bővebben: „A BRICS találkozó közép-ázsiai tanulságai”
Meglepetés nem történt
Üzbegisztánban 2024. október 27-én került megrendezésre az a parlamenti választás, ami egy meghatározó eseménynek ígérkezett az ország politikafejlődési pályájának életében. Lakosságát tekintve Közép-Ázsia legnagyobb országában ugyanis még 2016-ban a Shavkat Mirziyoyev – jelenlegi elnök – vezetésével Üzbegisztán elindult a politikai és gazdasági rendszer liberalizációja és modernizációja útján. Az októberi választás pedig ezen reformoknak a legitimitásaBővebben: „Meglepetés nem történt”
Eurázsia Központ Elemzések 2024/20.- Tüntetésektől az alkotmányreformig. Kazahsztán elmúlt öt évének mérlege
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs Absztrakt 2024 júniusában volt öt éve annak, hogy Közép-Ázsia területileg legnagyobb országa komoly politikai változások vette kezdetét. A Kazahsztán függetlensége óta a hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajev 2019-ben – bízva abban, hogy a háttérbe vonulva ugyanakkor hatalmát átmentve tovább irányíthatja az országot – lemondva elnöki tisztségéről Kasszim-Zsomart Tokajev lett az országBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2024/20.- Tüntetésektől az alkotmányreformig. Kazahsztán elmúlt öt évének mérlege”
Mit várhatunk Közép-Ázsia legnépesebb országában történő parlamenti választás előtt?
Lakosságát tekintve Közép-Ázsia legnagyobb országában, Üzbegisztánban 2024. október 27-én rendezik a soros parlamenti választásokat, ami egy meghatározó esemény lesz az ország politikafejlődési pályáján. Ugyanis még 2016-ban a Shavkat Mirziyoyev – jelenlegi elnök – vezetésével Üzbegisztán elindult a politikai és gazdasági rendszer liberalizációja és modernizációja útján. Az októberi választás pedig ezen reformoknak a legitimitása és egybenBővebben: „Mit várhatunk Közép-Ázsia legnépesebb országában történő parlamenti választás előtt?”