Eurázsia Központ Elemzések 2022/21. – Kína helyzete az Északi-sarkon az orosz-ukrán háború kapcsán

Absztrakt Az ukrajnai háború az Északi-sark geopolitikai fontosságára is ráirányította a figyelmet. Korábban az északi sarki régió nem volt a nemzetközi politika fókuszában és kevésbé került a nemzetek közötti konfliktusokba. Az orosz-ukrán háború azonban erre a régióra is befolyással járt és emiatt a térség komoly változások előtt áll. Kína jelentős beruházásokat hajtott végre az Északi-sarkon,Bővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/21. – Kína helyzete az Északi-sarkon az orosz-ukrán háború kapcsán”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/20. – Vietnám gazdasága 2022-ben: erőteljes fellendülés a Covid után, kockázatokkal a láthatáron

Szerző: Klemensits Péter Absztrakt A délkelet-ázsiai régióban a nemzetközi ellátási láncok miatt a harmadik legnépesebb ország, Vietnám gazdasága mindenképpen figyelmet érdemel. Bár a Covid-19 megjelenése ellenére 2020-at sikeresen vészelte át az állam, 2021-ben a járvány már a szomszédaihoz hasonló krízist eredményezett, de az év második felében már megindult a fellendülés, ami 2022 első felében isBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/20. – Vietnám gazdasága 2022-ben: erőteljes fellendülés a Covid után, kockázatokkal a láthatáron”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/19. – Szaúd-Arábia: Dollár helyett jüan?

Szerző: Tárik Meszár Absztrakt Kína a világ legnagyobb olajimportőre, amin keresztül mérsékelheti a dollár világuralmát. Peking nem titkolt szándéka, hogy apró lépésekben visszaszorítsa az amerikai dollár hegemóniáját a jüanban lebonyolított kőolajüzletek növelésén keresztül. Kína nem először próbálja meg dollár helyett jüanban vásárolni az olajat, és most talán talált erre egy készséges eladót. Szaúd-Arábia, amely exportjánakBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/19. – Szaúd-Arábia: Dollár helyett jüan?”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/18. – Robusztus növekedés: India gazdasága 2021-2023-ban

Az indiai gazdaság gyorsan talpra állt a Covid-19 koronavírus második hulláma után. 2021 végén, az IMF az arra az érvre vonatkozó GDP növekedést 8,5%-ra tette és Moody’s hitelminősítő ügynökség 7,9%-os növekedést jelzett előre. Azóta a számok még jobban alakultak és a Moody’s 9,2%-ra változtatta az előrejelzését a 2021-2022-es pénzügyi évre vonatkozóan, amely 2022. március 31-énBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/18. – Robusztus növekedés: India gazdasága 2021-2023-ban”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. –  A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete

A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően a közép-ázsiai országoknak számos politikai és gazdasági kérdéssel kellett szembenézniük. A legmeghatározóbb problémák egyike a függetlenné vált államok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán) energiaszektorának az önállóvá válása és a közép-ázsiai országok energiapolitikájának jövője volt. A 2000 évek elmaradottsága, a népességnövekedés, a téli hónapok megnövekedett energiaigénye, valamint a gazdaságok növekvőBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. –  A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/16. – Élelmiszerválság a MENA-régióban

Az elemzés a Közel-Keleten és Észak-Afrikában egyre erőteljesebben jelentkező élelmezésbiztonsági krízisre fókuszál. A koronavírus-járvány rávilágított a globális ellátási láncok, a közegészségügyi rendszerek, valamint az élelmiszer- és energiabiztonság sebezhetőségére. Ukrajna orosz inváziója súlyosbítja ezeket a problémákat, növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát és a szegénységet szerte a világon. Emellett az Oroszország elleni nyugati szankciók az energia- és élelmiszerárakBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/16. – Élelmiszerválság a MENA-régióban”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/15. – A ritkaföldfém az új olaj?

A ritkaföldfémek a legtöbb modern technológiában alapvető, pótolhatatlan alapanyagnak számítanak. 1985 óta Kína szisztematikusan szinte teljes ellenőrzést szerzett a globális ellátási lánc felett. Ahogy fejlődött Kína gazdasága az elmúlt évtizedekben, vezetői arra törekedtek, hogy az országot a stratégiailag fontos iparágak kulcsszereplőjévé tegyék, olyan anyagok domináns globális szállítójává, amelyek nélkülözhetetlenek az okostelefonok, elektromos járművek, katonai fegyverrendszerekBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/15. – A ritkaföldfém az új olaj?”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/14. – Az indonéz gazdaság a Covid-19 után: folytatódó fellendülés a geopolitikai feszültségek árnyékában

A délkelet-ázsiai régió meghatározó állama Indonézia, amelynek gazdasági fejlődése az egész térség jövőjét befolyásolja. A Covid-19 Indonézia számára is komoly gazdasági következményeket eredményezett, de 2021 folyamán már a stabil fellendülés jelei voltak tapasztalhatóak, amit 2022 tavaszán az orosz-ukrán háború hatásai sem fékeztek számottevő módon. Az elemzés célja, hogy röviden áttekintse az indonéz gazdaság fejlődését aBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/14. – Az indonéz gazdaság a Covid-19 után: folytatódó fellendülés a geopolitikai feszültségek árnyékában”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/13. – A nagy átmenet: a globális hatalommegoszlás átalakulása és rivális világrend felfogások megjelenése az 1990-2021 időszakban

A tanulmány a jelenlegi nagyhatalmi konfrontációhoz vezető két fő fejleményt elemzi. Az Egyesült Államok 1990 óta megjelent 16 nemzetbiztonsági stratégiája alapján bemutatja azt, hogy azért tekinti az USA Oroszországot és Kínát kihívójának, mert az amerikai felfogás szerinti strukturális hatalom egyes elemeire szert tettek. A vizsgált időszakban a transznacionális vállalatok is birtokába jutottak a strukturális hatalomBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/13. – A nagy átmenet: a globális hatalommegoszlás átalakulása és rivális világrend felfogások megjelenése az 1990-2021 időszakban”

Eurázsia Központ Elemzések 2022/12. – Oroszország háborúja Ukrajnában – orosz érvek és orosz célok

Az orosz hivatalos retorika szerint az orosz-ukrán háború egy „célzott katonai operáció”, amelyben orosz részről nem vesz részt sorozott állomány, és csupán meghatározott célok eléréséig használják aktívan a hard power eszközét. A fő célok elérése esetén Oroszország gyakorlatilag felmorzsolná az ukrán haderőt, föderatív állammá változtatná Ukrajnát, a „nácítlanítás” során megváltoztatná az ukrán alkotmányt, és békeszerződésbenBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/12. – Oroszország háborúja Ukrajnában – orosz érvek és orosz célok”