A Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által szeptember 29-én közösen bejelentett és október 13-án az Egyesült Államok, Egyiptom, Törökország és Katar vezetői részéről az egyiptomi Sarm el-Sejkben aláírt béketerv nagy diplomáciai sikernek tekinthető. Ezt megelőzően, közvetítők erőfeszítéseinek köszönhetően a Hamász is elfogadta a megállapodást. Ez utóbbi szervezet nem kapott meghívást azBővebben: „A Sarm el-Sejk-i békecsúcstalálkozó eredményei és a további előrelépés kihívásai”
Szerző archív bejegyzése:sarkanylaszlo
Eurázsia Központ Elemzések 2025/33.-A geopolitikai erőviszonyok várható átrendeződése a Közel-Keleten a 2025. szeptember 25-i Trump – Erdoğan találkozó után
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdoğan török államfő szeptember 25-én Washingtonban találkozott, ahol a két vezető a védelmi együttműködésről, az orosz energiafüggőség csökkentéséről és a közel-keleti békefolyamatokról tárgyalt. A megbeszélések előterében az F–35-ös vadászgépek lehetséges törökországi visszatérése, a Patriot-rendszerek ügye, valamint egy gázai fegyvernyugvás előmozdítása állt, amelybenBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/33.-A geopolitikai erőviszonyok várható átrendeződése a Közel-Keleten a 2025. szeptember 25-i Trump – Erdoğan találkozó után”
Az ENSZ Közgyűlésének 80. ülésszakán a palesztin kérdésglobális prioritássá emelkedett
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 80. ülésszaka, amely 2025. szeptember 22-30. között New Yorkban ülésezik, rendkívüli diplomáciai fordulatot hozott. Ami évtizedekig a globális viták peremén húzódó megoldatlan kérdés volt – a Palesztin Állam elismerése és a kétállami megoldás jövője –, most a nemzetközi napirend középpontjába került. Ezt az ülésszakot nemcsak az Ukrajnában zajló háborúk ésBővebben: „Az ENSZ Közgyűlésének 80. ülésszakán a palesztin kérdésglobális prioritássá emelkedett”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/30.-A diktatúra és a korrupt képviseleti demokrácia utáni új Tunézia elnöke: Kaisz Szaied
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt 2022. július 25.-én elsöprő többséggel igent mondtak népszavazáson az új tunéziai alkotmányra, mely kimondja, hogy a köztársaság elnöke gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Tunézia elnöke, Kaisz Szaied ezzel felhatalmazást kapott a 2014. évi alkotmány által létrehozott képviseleti demokrácia önhatalmának és azzal való visszaéléseknek a megbontására, hogy rendeleti kormányzással hozzáfogjon aBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/30.-A diktatúra és a korrupt képviseleti demokrácia utáni új Tunézia elnöke: Kaisz Szaied”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/28.-A Közel-Kelet és a Mediterráneum összekapcsolása: Törökország vezetésével új unió formálódhat
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Miközben a világ Ukrajnára, Iránra, Gázára, Szíriára és a Trump elnök által meghirdetett kereskedelmi háborúra figyel, a mediterrán térségben kevésbé feltűnően, de annál nagyobb jelentőséggel bíró átalakulás zajlik. Egy dinamikus, átfogó, új regionális hegemónia kiépítése van folyamatban a Törökország és Spanyolország közötti tranzitzóna mentén. A Földközi-tenger két végét összekötőBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/28.-A Közel-Kelet és a Mediterráneum összekapcsolása: Törökország vezetésével új unió formálódhat”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/21.-Az izraeli-iráni 12 napos háború előzményei és a regionális, globális kontextus
Absztrakt Az Izrael és Irán közötti feszültség régóta a Közel-Kelet biztonsági architektúráját alakító alapvető dinamikák egyike. Izrael közelmúltbeli célzott légicsapásai Irán ellen azonban azt jelzik, hogy ez a szembenállás új szakaszba lépett – mind tartalmát, mind földrajzi kiterjedését tekintve. A két fél közötti kölcsönös katonai fellépések már nem korlátozódnak megbízott szereplőkre vagy közvetett, határokon átnyúlóBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/21.-Az izraeli-iráni 12 napos háború előzményei és a regionális, globális kontextus”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/18.-Geopolitikai sakkjátszma a Közel-Keleten, a Boszporusznál és az Égei-tengeren
Az elemést készítette: Sárkány László Absztrakt A négy legmeghatározóbb közel-keleti középhatalom Szaúd-Arábia, Izrael, Törökország és Irán. Közülük három, nem-arab államként egyúttal „kívülálló” is. Izrael még inkább a körön kívül kerül az által, hogy nem muszlim dominanciájú ország. E körülménynek is betudható, hogy ezen országok gazdasági kapcsolataikban és védelmi szövetségrendszereikben régión kívülre, a perifériára is kitekintenek.Bővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/18.-Geopolitikai sakkjátszma a Közel-Keleten, a Boszporusznál és az Égei-tengeren”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/16.-Oroszország geopolitikai jelenléte a Közel-Keleten
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Az új világrendszer formálódásának aktív szereplői a Közel-Kelet államai. Erőtereik hangsúlyosabbá váltak mind a regionális, mind a nemzetközi kapcsolataikban. Egyre nyilvánvalóbb a régió államainak azon törekvése, hogy szerepüket nemcsak regionálisan, hanem globálisan is megerősítsék. A Közel-Keletazonban továbbra is megköveteli a külső biztonsági garanciákat, melyeket nagyhatalmak adhatnak meg. Trump elnökkelBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/16.-Oroszország geopolitikai jelenléte a Közel-Keleten”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/12.-A Közel-Kelet változó erőtere az átmeneti komplex multipoláris világrendben
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Nagy- és középhatalmak, s helyi szereplők alakítják globálisan és regionálisan a jelenlegi, átmeneti komplex multipoláris világrendet és annak erőtereit, melyben két pólus, két vezető modell emelkedik ki egymással rivalizálva. Az Egyesült Államok konfrontatív és tranzakciós külpolitikát folytat, míg Kína a partnerséget és a kölcsönös előnyöket helyezi előtérbe. Az újBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/12.-A Közel-Kelet változó erőtere az átmeneti komplex multipoláris világrendben”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/5.-A Közel-Kelet Trump beiktatása után
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Egy új világrend van kialakulóban, melyet nagy- és középhatalmak és regionális aktorok formálnak. Ezek közül egyes szereplők egymással stratégiai szövetségben alakítják az erőtereiket kölcsönös előnyök mentén (lásd Irán-Oroszország). Mások ügyek mentén való együttműködésben és nem szövetségi rendszerben teszik ezt (Kína és partnerei). Az Egyesült Államok az új amerikai elnökkelBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/5.-A Közel-Kelet Trump beiktatása után”