Kína geopolitikai szerepe a kelet-közép-európai régióban

Szerző: Horváth Levente (2020). Kína geopolitikai szerepe a kelet-közép-európai régióban. In: Geopolitikai Szemle II. évfolyam 2020/2. №5. pp. 189-209. – https://vikek.eu/wp-content/uploads/2020/07/GEOPOLITIKAI-SZEMLE-2020-2-No5-M6.pdf

A kínai geopolitikai gondolkodásmód és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés

Szerző: Horváth Levente (2020). A kínai geopolitikai gondolkodásmód és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés. In: Geopolitikai Szemle II. évfolyam 2020/1. №4. pp. 203-220. – https://vikek.eu/wp-content/uploads/2020/07/Geopolitikai-Szemle-No42020.1.sz%C3%A1m.pdf

Rodrigo Duterte „független” külpolitikája – Az amerikai-filippínó szövetség geostratégiai kihívásai a 21. században

Szerző: Klemensits Péter A tanulmány megjelent a Közép-Európai Közlemények 2019 évi 12. évfolyamának második számában. pp. 235-250. A teljes tanulmány itt érhető el: RODRIGO DUTERTE „FÜGGETLEN” KÜLPOLITIKÁJA – AZ AMERIKAI-FILIPPÍNÓ SZÖVETSÉG GEOSTRATÉGIAI KIHÍVÁSAI A 21. SZÁZADBAN A hidegháború idején a Fülöp-szigetek nélkülözhetetlen amerikai szövetséges volt, és ez a 21. század fordulóján még mindig igaz. RodrigoBővebben: „Rodrigo Duterte „független” külpolitikája – Az amerikai-filippínó szövetség geostratégiai kihívásai a 21. században”

Hungarian-Chinese Tourism Diplomacy from the Perspective of Chinese Outbound Tourism

Author: Levente, Horváth (2020). Hungarian-Chinese Tourism Diplomacy from the Perspective of Chinese Outbound Tourism. In: A Geopolitical Assessment of the Belt and Road Initiative (edit. Csaba, Dr. Moldicz). Budapest, BBS, 2020. 79-104. pp. – https://obic-bbs.hu/_files/200001559-eee26eee2a/OBIC%20BRI.pdf Tourism and travel are the most important cultural and economic exchange between countries, and they have also become one ofBővebben: „Hungarian-Chinese Tourism Diplomacy from the Perspective of Chinese Outbound Tourism”

Magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok a kezdetektől napjainkig

Szerző: Horváth Levente (2020). Magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok a kezdetektől napjainkig. In: Külügyi Szemle 2020. nyár, XIX. Évfolyam, 2. szám, 76-100. oldal – https://kki.hu/wp-content/uploads/2020/12/05_Horva%CC%81th-Levente.pdf Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatfelvételének 70. évfordulóját ünnepeltük 2019-ben. Az eltelt időszakban számos politikai, gazdasági és társadalmi változáson ment keresztül a két ország, de a baráti viszony a mai napig megmaradt közöttük.Bővebben: „Magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok a kezdetektől napjainkig”

Kína geopolitikai és geoökonómiai stratégiája az Északi-sarkon: új régiós hatalom a láthatáron?

Szerző: Zoltai Alexandra Eredeti megjelenés: Kína geopolitikai és geoökonómiai stratégiája az Északi-sarkon: új régiós hatalom a láthatáron? In: Geopolitikai Szemle, 2020. 183-202. Az Északi-sark szerepe egyre fontosabbá válik a nagyhatalmi viszonyokban, mivel a klímaváltozás következtében az olvadó jégtakaró alatt lévő még fel nem tárt erőforrások hozzáférhetővé válnak, valamint ennek hatására a régióban új kereskedelmi útvonalakBővebben: „Kína geopolitikai és geoökonómiai stratégiája az Északi-sarkon: új régiós hatalom a láthatáron?”

Foreign direct investment (FDI) by China in the world and in the Central-Eastern European region

Author: Levente, Horváth (2018). Foreign Direct Investment (FDI) by China in the world and in the Central-Eastern European region. In: Global Governance and Asia from the perspective of the CEE countries (szerk. Marcell, Horváth). Budapest, Shanghai Forum-MNB. 94-118. pp. At the start of the 19th century China was one of the most affluent countries inBővebben: „Foreign direct investment (FDI) by China in the world and in the Central-Eastern European region”

A kínai geopolitika fejlődése

Szerző: Horváth Levente (2018). A kínai geopolitika fejlődése. In: Kína, Indonézia és Vietnam – Geopolitikai összefüggések a 21. században (szerk. Dr. Moldicz Csaba). Budapest, BGE: OBIC. 13-30. oldal. – https://www.obic-bbs.hu/vol-1-2018/ Európában és Amerikában egyre nagyobb hangsúlyt kap a politikai földrajzi és a geopolitikai gondolkodás, s eközben a Kínai Népköztársaság a 21. század legnagyobb geopolitikai ésBővebben: „A kínai geopolitika fejlődése”

A kínai filmturizmus fejlődése, avagy Magyarország lehetőségei a kínai turisztikai piacon

Szerző: Horváth Levente (2019). A kínai filmturizmus fejlődése, avagy Magyarország lehetőségei a kínai turisztikai piacon. In: Turizmus, Fogyasztás, Generációk Tanulmánykötet (szerk. Dr. Gonda Tibor, Dr. Raffay Zoltán). Pécs, PTE, 2019. 293-302. oldal – https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/news/2019/09/Tan_kotet_Nemz_Turizmus_Konf_II.pdf Kína 2018-ban ünnepelte az 1978-as Deng Xiaoping kínai állami vezető nevéhez kötött „Reform és Nyitás” politika 40. évfordulóját. Az elmúlt 1Bővebben: „A kínai filmturizmus fejlődése, avagy Magyarország lehetőségei a kínai turisztikai piacon”

Magyar országimázs építés a Kínai Népköztársaságban

Szerző: Horváth Levente (2018). Magyar országimázs építés a Kínai Népköztársaságban. In: Generációk a Turizmusban Tanulmánykötet (szerk. Dr. Csapó János, Dr. Gerdesics Viktória, Dr. Törőcsik Mária). Pécs, PTE, 2018. – https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/uploads/ntk/turizmusmarketing_tanulmanykotet_2018.pdf Ma már Kína a világ legnagyobb turizmust generáló régiója. A Kínai Népköztársaság Turisztikai Hivatalának adatai alapján 2016-ban már több, mint 122 millió kínai turista utazottBővebben: „Magyar országimázs építés a Kínai Népköztársaságban”