2021-ben a kínai GDP éves növekedési üteme 8,1 százalék volt. Ez a tényadat jóval meghaladja a kínai kormány saját 6,9 százalékos előrejelzését is. A részletesebb adatok szerint a növekedés főként az export nem várt mértékű gyorsulásából származott, míg a hazai fogyasztás gyengébb volt, mint azt előzetesen jósolták. A helyzet érdekességét az adja, hogy amíg aBővebben: „A kínai gazdasági növekedés a legújabb adatok fényében”
Címketár:Kína
Az Eurázsia Központ műhelyvitája a Kína-KKE együttműködés 10 évéről
A Kína és a közép- és kelet‑európai országok közötti együttműködés 10. évfordulójára készülő tanulmánykötet műhelyvitáját 2021. november 23-án rendezték meg a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége és a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja közös szervezésében. Az online rendezvényen öt ország 16 kutatója mutatta be a jövő év elején megjelentetni tervezett közös kötetbe készülő tanulmányát. A rendezvényt Qi Dayu,Bővebben: „Az Eurázsia Központ műhelyvitája a Kína-KKE együttműködés 10 évéről”
Xi-Biden találkozó: előrelépés vagy csak formaiság?
Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke és Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke november 16-án online csúcstalálkozót tartottak. A szeptember 9-i telefonbeszélgetésüket követően döntött úgy a két vezető, hogy „személyesen” is szükséges megvitatniuk az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti verseny felelősségteljes kezelésének módjait, valamint a közös együttműködés mikéntjét. A majdnem három ésBővebben: „Xi-Biden találkozó: előrelépés vagy csak formaiság?”
Pireuszi kikötő: a BRI sikertörténete?
Több mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor Görögország az államcsőd szélén állt, Pireusz csak egy pusztuló kikötő volt. Miután a Kínai Óceánhajózási Társaság, más néven COSCO (China Ocean Shipping Company) megkezdte a kikötő konténer termináljainak kezelését, melynek során a kikötőt kibővítették, korszerűsítették és vasúti hálózatokhoz kötötték elkezdte visszanyerni régi ragyogását. 2010-ben Pireuszban 880 000 TEU konténertBővebben: „Pireuszi kikötő: a BRI sikertörténete?”
Csúcstalálkozó Peking nélkül?
A 2021. október 30-án és 31-én tartott római G20-as találkozó volt az első olyan csúcstalálkozó a globális járvány kitörése óta, amelyen a gazdaságilag legjelentősebb országok vezetői személyesen találkoztak.[1] Se ezen, sem a néhány nappal később rendezett Glasgow-i klíma csúcstalálkozón nem vettek részt Kína és Oroszország legfelsőbb vezetői. A kérdés az, hogy Kína (és egyébként Oroszország)Bővebben: „Csúcstalálkozó Peking nélkül?”
Fenntartható fejlődés: mégsem csak üres ígéretek?
Kína vezetésének retorikájában már évek óta fontos szerepet kap a fenntartható fejlődés kifejezése, amellyel kapcsolatban számos konkrét intézkedés is született már. Xi Jinping kínai elnök már a 2017-es 19. Pártkongresszuson tartott beszédében is hangsúlyozta a környezetvédelem fontosságát, amit nem kevesebb mint 89-szer említette meg, míg a kínai gazdaságot csak 70-szer. Majd a 2020 márciusi zhejiangiBővebben: „Fenntartható fejlődés: mégsem csak üres ígéretek?”
Egy újabb lépés a sakktáblán: Irán az SCO tagja
2021. szeptember 17-én, az idén 20 éves Sanghaji Együttműködési Szervezet a tádzsikisztáni Dušanbében tartotta soron következő csúcstalálkozóját. Az ülésen elfogadott záródokumentumban az SCO két fontos dolgot fogalmazott meg. A térség biztonságpolitikai helyzetének biztosítását. Az afganisztáni helyzet mielőbbi rendezését, kiemelve, hogy az országnak, semlegesnek, egységesnek és demokratikusnak kell maradnia, amihez az SCO minden segítséget biztosítani fog.Bővebben: „Egy újabb lépés a sakktáblán: Irán az SCO tagja„
Az eurázsiai egység megerősödése az afganisztáni helyzet kapcsán
Közel húsz év után az Amerikai Egyesült Államok megtette a sokak által régen várt lépést, és Joe Biden elnöksége alatt kivonult Afganisztánból. Ezt követően az ország irányítása a nyugati elemzőket és döntéshozókat is megdöbbentő gyorsasággal került – ismét – a tálibok kezébe. A nyugati sajtó a kárörvendő, az Egyesült Államok kudarcát ünneplő Kínát jeleníti megBővebben: „Az eurázsiai egység megerősödése az afganisztáni helyzet kapcsán”
Eurázsia Kerekasztal – Eurázsia nagy hármasa összefoglaló és videó
A kétezres évek eleje óta szemtanúi vagyunk az eurázsiai korszak kialakulásának. Ennek a folyamatnak középpontjában kétség kívül elsősorban Kína és India gazdasági felemelkedése áll, azonban nem szabad megfeledkezni Oroszország, vagyis a legnagyobb területű eurázsiai állam szerepéről és helyéről a kialakuló világrendben sem. Oroszország ugyan a korábbi bipoláris világrendben betöltött vezető szerepét elveszítette, de jelenleg isBővebben: „Eurázsia Kerekasztal – Eurázsia nagy hármasa összefoglaló és videó”
Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés ismeretlen oldala: a „Zöld Selyemút”
Szerző: Veres Szabolcs Idén szeptember elején ünnepli fennállásának nyolcadik évfordulóját az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés (más néven Új Selyemút, „Övezet és Út”, angolul The Belt and Road Initiative, BRI). Hszi Csin-ping először a Nazarbajev Egyetemen (Kazahsztán, Asztana) tartott előadást a közép-ázsiai stratégiáról, amiben felvázolta a BRI programját és céljait. Az akkori beszédében kitért arra,Bővebben: „Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés ismeretlen oldala: a „Zöld Selyemút””
