Szerző: Bernek Ágnes
Absztrakt
2022. február 24-ig a Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom 95%-a az északi közlekedési folyosón – vagyis Kazahsztánon, Oroszországon és Belaruszon keresztül – bonyolódott le. De az Oroszországra kivetett nyugati gazdasági és pénzügyi szankciók nyomán az orosz áruszállítási és logisztikai szektor egyre nehezebb helyzetbe kerül, így a nemzetközi fuvarozók olyan szállítási útvonalakat keresnek, amelyek elkerülik Oroszországot. Az egyik lehetséges alternatíva az ún. középső közlekedési folyosó, vagyis a 2017-től működő Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal (Trans-Caspian International Transport Route – TITR). A tanulmány ezen transz-kaszpi útvonalat elemzi, s kiemelten ennek is a Kaszpi-tengeren át történő árufuvarozási problémáit, valamint a 2017-ben átadott Baku-Tbiliszi-Kras (BTK) új vasútvonalat, továbbá az útvonal EU-ba történő belépési pontját, a lengyel Slawków-i vasúti átrakóállomást. A tanulmány fő megállapítása az, hogy a középső közlekedési folyosó – a hatalmas infrastrukturális fejlesztések ellenére sem – még nem versenyképes az északi közlekedési folyosóhoz képest. Bár ez a közeljövőben változhat, mivel az EU jelentősen érdekelt a Kínát és Európát összekötő új szállítási útvonalak fejlesztésében.
Kulcsszavak: északi és középső közlekedési folyosó, gazdasági és pénzügyi szankciók, transz-kaszpi útvonal, Baku-Tbiliszi-Kras vasútvonal, Slawków-i vasúti terminál
A teljes elemzés innen tölthető le: