Az Eurázsia Szemle legújabb számában az új és formálódó eurázsiai világrend kulcsfontosságú szempontjait, különösen ennek pénzügyi-gazdasági vonatkozásait prezentáljuk a kedves olvasók felé több különböző és izgalmas kontextusban. Az Eurázsia-koncepció napjainkban egyre inkább valósággá válik, ami miatt nem véletlen, hogy a geopolitikai és gazdasági viták középpontjába kerül. Éppen ezért kiadványunk egyik elsődleges célja, hogy bemutassa az eurázsiai térség dinamikáját, valamint azokat a kulcsfontosságú területeket és vívmányokat, amelyek a térség felemelkedéséért is felelősek. Az eurázsiai világrend kialakulásának fő jellemzője, hogy a fókusz lassan, de biztosan nyugatról kelet felé tolódik, a folyamat pedig a gazdaság területén egyre markánsabban jelentkezik
Miért fontos az Eurázsia-koncepció? Nem utolsó sorban azért, mert összekapcsolja a különböző kultúrákat, gazdasági rendszereket és hatalmi centrumokat. Az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió és a Kína által támogatott „Övezet és út” kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI) olyan vállalkozások, amelyek összekötik a térség országait, növelik a kereskedelem forgalmát és a gazdasági együttműködést. Az eurázsiai országok gazdasági potenciálja hatalmas, és az itt zajló események komoly hatással vannak a világgazdaságra. A kedves olvasóban joggal merülhet fel a kérdés: miért fontos összekapcsolni a pénzügy és gazdaság témáját az eurázsiai világrenddel? Legfőképpen azért, mert az eurázsiai gazdaságok egyre inkább összekapcsolódnak, és a térség gazdasági dinamikája meghatározza a világ többi részének sorsát is. Az energiatermelés és -ellátás terén a szuperkontinens államai kulcsfontosságú szerepet játszanak a globális piacokon, miközben Kína pedig az egyik legnagyobb gazdasági szereplővé vált a világon, és aktívan fejleszti kereskedelmi kapcsolatait nemcsak az ázsiai országokkal, hanem a világ többi részével is.
A pénzügy és gazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik az államok közötti kapcsolatokban és a konfliktusok megoldásában. A gazdasági együttműködés és a kereskedelem segíthet csökkenteni a feszültségeket és elősegítheti a béke és stabilitás fenntartását. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a gazdasági verseny és az erőforrásokhoz való hozzáférés is konfliktusok forrásává válhat. Éppen ezért van rendkívüli jelentősége a konnektivitásnak és az országok közötti kooperációnak, amivel számos érdekellentét kiküszöbölhető, és ami az új világrend egyik alappillére is egyben.
Az Eurázsia Szemle legújabb száma arra törekszik, hogy áttekintést adjon az Eurázsia-koncepció jelentőségéről és a szuperkontinens pénzügyi-gazdasági vonatkozásairól. Bízunk benne, hogy a kiadványban olvasható elemzések segítenek mélyebb betekintést nyerni ebbe a fontos térségbe, és hozzájárulnak a párbeszéd kialakulásához az eurázsiai világrend aktuális kihívásaival kapcsolatban. Köszönjük, hogy velünk tartanak ebben az izgalmas utazásban.
Az Eurázsia Szemle III. évfolyamának 2. számában szereplő tanulmányok szerzői Eurázsia pénzügyi és gazdasági vonatkozásainak ismert szakértői, akik olyan témákkal ismertetik meg az olvasót, amelyekről Magyarországon nagyon ritkán hallunk. Báger Gusztáv az állami és magánvállalkozások irányításának hatását vizsgálja bizonyos eurázsiai országokban a versenyképesség és a hatékonyság alakulására nézve. Tanulmányában részletesen kifejti, hogy az eurázsiai országokban megvalósuló reformok hogyan hatnak az állami és a magánvállalkozások irányítására, a vállalati szféra működésére, és hogyan befolyásolják a gazdasági versenyképességet és hatékonyságot. Kárpáti József írásában a külföldi piacokon megjelenő kínai autógyártók szerepét vizsgálja és a piaci adatok elemzésével ad helyzetképet a kínai gyártók és autómárkáik jelenlegi pozíciójáról. Horváth Marcell, Boros Eszter és Sztanó Gábor tanulmánya a digitális pénzforradalom és a renminbi szerepére fókuszálva úgy látja, hogy a kínai pénzügyi központok fejlődése, a digitális RMB és a szárazföldi pénzügyi piac nyitásának irányába mutató lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy az RMB használata tovább bővüljön főképp az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Hinek Mátyás tanulmánya, amely Ázsia jelentőségére koncentrál a világ turizmusa szempontjából azt vizsgálja, hogy mi az egyes ázsiai országok, országcsoportok potenciálja a nemzetközi kiutazó turizmusban, illetve bemutatja a főbb küldő országok kiutazó turizmusának a fontosabb jellemzőit. Gál Zoltán és Fazekas Gábor a kínai, japán és dél-koreai külföldi közvetlentőke befektetések innovációs motivációit vizsgálják a visegrádi országokban. Tanulmányukban az ázsiai (kínai, japán és dél-koreai) közvetlentőke-befektetők stratégiai céljait tárják fel az említett régióban. Németh Viktória az Arktisz térségében tapasztalható kínai-orosz gazdasági együttműködést elemzi és tanulmányában többek között arról értekezik, hogy a régióban lejátszódó folyamatok a világ egyik legnagyobb energiahordozó exportőre, Oroszország és az egyik legjelentősebb importőre, Kína közötti kapcsolatok révén a világpiaci mozgások szempontjából is meghatározók. Szegediné Lengyel Piroska a nyereségadónak az IFRS alapon készült számviteli beszámolókban való megjelenéséről értekezik, amivel egy ritkán kutatott témára reflektál.
A hét tanulmányon túl két könyvajánló is helyet kapott az Eurázsia Szemle folyóirat legújabb számában. Szakáli Máté a Philip C. Zerrillo, Havovi Joshi és Pannapachr Itthiopassagul által írt „Startupok Thaiföldön” című művet mutatja be, míg Seremet Sándor a Dmitry Kaminskiy és Margaretta Colangelo által jegyzett „A Hosszúélet-Ipar 1.0” című könyvébe nyújt mélyebb betekintést.
Az Eurázsia Szemle III. évfolyamának 2. száma egészben, a kiemelt szövegre kattintva pedig a benne szereplő tanulmányok külön is letölthetőek:
Tanulmányok
Könyvismertető