Annak ellenére, hogy a szíriai helyzetről ma már sokkal kevesebb tudósítás lát napvilágot, s nem szerepel a nemzetközi híroldalak vezető cikkeiben, az még nem jelenti azt, hogy a szíriai válság vagy a krízis helyzet megoldódott volna, ezért mostani elemzésünk áttekinti Szíria jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetét. A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött a kormányellenes tüntetések brutálisBővebben: „Szíria súlyos gazdasági válságon megy keresztül”
Szerző archív bejegyzése:tarikmeszi
The Abraham Accords one year on
More than a year has passed since the signing of the Abraham, during which many changes have taken place in relations between the countries involved in the normalization process and experts agree that this important diplomatic initiative is key to maintaining and strengthening peace and stability in the region. Thanks to the Abraham Convention, co-operationBővebben: „The Abraham Accords one year on”
Hol tart most az Ábrahám-egyezmény?
Az Ábrahám-egyezmény megkötése óta eltelt több mint egy évben számos változás állt be a normalizációs folyamatban résztvevő országok közötti kapcsolatokban, és a szakértők egyetértenek abban, hogy ez a fontos diplomáciai kezdeményezés kulcsfontosságú a régió békéjének és stabilitásának fenntartásához és megerősítéséhez. Az Ábrahám-egyezménynek köszönhetően olyan területeken alakultak ki együttműködések, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Ebben cikkbenBővebben: „Hol tart most az Ábrahám-egyezmény?”
Az afgán helyzet arab nézőpontból
Szerző: Tárik Meszár Az Egyesült Államok két évtizednyi folyamatos jelenlét lezárásaként kivonult Afganisztánból, ami után a tálibok augusztus 15-én átvették az irányítást Kabul felett, és az ország nagy része a fennhatóságuk alá került. Ezt követően a kormány gyorsan szétesett, Ashraf Ghani elnök és más kulcsfontosságú tisztviselők külföldre menekültek. Az USA elnöke, Joe Biden az esettelBővebben: „Az afgán helyzet arab nézőpontból”
Dubaj geopolitikai és gazdasági viszonyai
Szerző: Tárik Meszár Dubaj rendkívül fontos helyet foglal el az új eurázsiai világrendben. Ennek oka többek között kedvező elhelyezkedése, geostratégiai pozíciója, erős kereskedelmi, kulturális és nemzetközi kapcsolatai, valamint a befektetéseket, a humánerőforrást és a fejlődést támogató nyitott hozzáállása, amivel kiemelkedik a régió más központjai közül. Az egész Egyesült Arab Emírségeket és ezen belül Dubajt isBővebben: „Dubaj geopolitikai és gazdasági viszonyai”
Izrael geopolitikai és gazdasági viszonyai
Szerző: Tárik Meszár Magyarországnak érdemes volna egy pillanatra félretennie az utóbbi évtizedekben követett mintákat, annak érdekében, hogy megtalálja saját felzárkózásának sikeres receptjét. Szakítva a múltbéli berögződésekkel, hazánk felemelkedése szempontjából hasznos volna megvizsgálni a Közel-Kelet bizonyos országaiban és régióiban tapasztalható prosperitást elősegítő módszereket és paradigmákat, netalán ihletet meríteni azokból. Ebből a gondolatmenetből kiindulva és a tárgykörtBővebben: „Izrael geopolitikai és gazdasági viszonyai”
Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai és gazdasági helyzetképe
Szerző: Tárik Meszár Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai helyzetképe Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) 83,600 km2-es területével és 9,890,000 fős lakosságával az elmúlt évtizedekben a Közel-Kelet egyik leggazdagabb államává lépett elő. Az ország tulajdonképpen hét emírség szövetsége az Arab-félsziget keleti partja mentén. Az emírségeket az adott emirátus uralkodói családjaiból kikerülő emírek irányítják, akik közül aBővebben: „Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai és gazdasági helyzetképe”
Isztambul-csatorna: Veszélyben a montreaux-i egyezmény?
Szerző: Tárik Meszár Törökország, mint a Kelet és Nyugat kapuja, területileg az Eurázsia néven ismert gazdasági és politikai térség középpontjában áll. Az ország közelsége a Balkánhoz és Európa többi részéhez, valamint a különböző feltörekvő és sok esetben szárnyaló közel-keleti és közép-ázsiai piacokhoz komoly üzleti lehetőségeket rejt magában, aminek következményeként napjainkra meghatározó befektetési célponttá és kereskedelmiBővebben: „Isztambul-csatorna: Veszélyben a montreaux-i egyezmény?”
Ki járt jól a Szuezi-csatorna eltorlaszolásával?
Szerző: Tárik Meszár Március 24-én futótűzként járta be a világsajtót a hír, hogy a Sínai-félsziget nyugati részén épült Szuezi-csatornán keresztbe fordult a tajvani Evergreen Marine Corporation ’Ever Given’ névre elkeresztelt 400 méter hosszú és 59 méter széles teherhajója, ami szó szerint beékelődött a csatorna egy szűk sávjába és megakadályozta a világ egyik legforgalmasabb vízi kereskedelmiBővebben: „Ki járt jól a Szuezi-csatorna eltorlaszolásával?”
Dubaj 2040 urbanizációs terv: gazdaságélénkítő gigaberuházás az Egyesült Arab Emirátusokban
Szerző: Tárik Meszár Az Egyesült Arab Emírségek azon országok közé tartozik, amelyek a leghamarabb reagáltak a koronavírus okozta világjárvány alatt kibontakozó gazdasági recesszió[1] kihívásaira. Az emírségek kormánya a válság során járvány elleni védekezésre 16 milliárd AED-t (4,35 milliárd dollár) biztosított az ország számára, továbbá az egyes emírségek is bejelentették a megfelelő fiskális csomagokat, így aBővebben: „Dubaj 2040 urbanizációs terv: gazdaságélénkítő gigaberuházás az Egyesült Arab Emirátusokban”